A csúcs hivatalosan egységet hirdetett. Ami valójában lezajlott, az ennél sokkal zajosabb történet.

Trump alig pár órával a landolása után gyakorlatilag magához ragadta a csúcs napirendjét – az Axios szerint megfenyegette a szövetségeseket, majd bejelentette, hogy az Irán-tűzszünet véget ért. A Hír TV szerint ezt szerdán jelentette be, miközben az Egyesült Államok akkor már második napja hajtott végre válaszcsapásokat Irán ellen. Két nyelvbotlás is elkísérte a csúcsot: Irán egy ponton "Japán Iszlám Köztársaságává" változott a szájában, Zelenszkijt pedig – a jelenlévő ukrán elnök előtt – egyszerűen "Putyin elnöknek" szólította. A Wall Street Journal szerint a csúcs sikerének mércéje végül egyszerűen az lett, hogy nem történt még nagyobb baklövés. Grönland kérdése is beárnyékolta a találkozót, a Hír TV szerint komoly feszültséget robbantva ki a szövetségesek között.

A kaotikus felszín alatt azért konkrét ügyletek is megszülettek. A Portfolio szerint Trump az ankarai csúcson bejelentette: teljesíti Zelenszkij kérését, és átadja Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerekhez használt PAC-3 elfogórakéták licencét – Kijev ezután otthon is gyárthat ilyen rakétákat. Ez pontosan az a fejlemény, amit a Breaking Defense is jelzett: Trump a csúcs végén Ukrajna-gyártású Patriotokat vetett fel. A műhold-mega-konstelláció is megvalósul: nyolc ország – köztük Törökország, Kanada, Németország és a skandináv államok – 4,012 milliárd dollárt fektet egy közös hírszerzési és rakétakövető rendszerbe. Emellett Trump bejelentette a Törökországgal szembeni CAATSA-szankciók feloldását is, amit Ankara komoly diplomáciai nyereségként könyvelt el.

A MAGYAR SZÁL

A csúcson a magyar delegáció is jelen volt – igaz, elég szokatlan módon vonta magára a figyelmet. A Világgazdaság szerint Magyar Péter miniszterelnök meglepő bejegyzést posztolt: a török elnöktől ajándékba kapott egy pisztolyt, töltényekkel együtt, a fegyverbe pedig a saját nevét vésték bele. Ezzel egyébként nem volt egyedül – az Origo szerint Erdoğan több NATO-vezetőt is meglepett hasonló ajándékkal, a résztvevők értékelték a gesztust, bár egyelőre kérdéses, mihez kezdenek majd a szuvenírrel.

Magyar Péter emellett hosszabb interjút adott a HVG-nek Ankarából. A lapnak elmondta: Európában viccesen fogadják, hogy a Fidesz a jogállamiság leépítéséről beszél. A HVG videóriportja szerint a magyar delegáció munkáját a csúcs idején szinte szellemvárossá vált Ankarában követték – Orbán Anita külügyminiszter szerint a találkozó a magyar fél számára is kifejezetten sikeresen zajlott, és úgy fogalmazott: a NATO ma erősebb, mint valaha volt.

A nemzetközi sajtó máshogy nézi mindezt. A HVG által idézett Reuters-elemzés szerint a NATO-csúcs értékelése az első komoly hitelességi tesztje lesz az új magyar kormánynak – ezt a keretet a hazai kormányszóvivői sajtótájékoztató is megerősítette, amelyen Magyar Péter ankarai vállalásai, Ukrajna uniós csatlakozásának ügye és a vitatott alaptörvény-módosítás is napirenden volt.

REPEDÉSEK ÉS ELLENREAKCIÓK

Az egység alatt azért máshol is látszanak a repedések. Csehország bejelentette, hogy nem csatlakozik a 70 milliárd eurós ukrán segélycsomaghoz, az Egyesült Királyságban pedig kiderült, hogy a kormány egyszerűen nem számolta ki, honnan fedezné a többletkiadásokat. Görögországban aggodalmat keltett Trump kedvező hangvétele a török F-35-beszerzésről. A belga ajándék-pisztoly ügye is folytatódott: a belga miniszterelnök csak a reptéren vette észre, mit kapott, a rendőrség pedig helyben lefoglalta a fegyvert.

Putyin hiába várt: a 444 szerint Trump a nyilvános ígérete ellenére sem hívta fel az orosz elnököt a csúcs után. Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint a NATO ukrán fegyverkezési döntései "katasztrofális" következményekkel járhatnak, Irán pedig hivatalos tiltakozást nyújtott be a záródokumentum ellen, alaptalannak nevezve az iráni atomprogramra és a Hormuzi-szorosra vonatkozó megállapításokat.

ZÁRÓGONDOLAT

A szövetség papíron egyben maradt, a magyar delegáció szerint pedig kifejezetten jól szerepelt Ankarában. De a nemzetközi keret, amit a Reuters ad ehhez, más súlyt fektet a képre: nem az számít, hogy volt-e pisztoly-ajándék vagy interjú a HVG-nek, hanem hogy mit kezd a kormány azzal, amit Ankarában vállalt – ez lesz az első valódi próbatétel.